2. Minden rendbe fog jönni.

"Amint kimondtam az utolsó mondatomat megcsörrent a telefonom. Elővettem, majd láttam, hogy anya hív. Magam előtt tartottam, majd eldöntöttem, hogy felveszem. Rosszul döntöttem... Fél óra után, amikor befejeztem a beszélgetés, csak magam elé bámultam."

A fejemben kavarogtak a mondatok, amiket anya mondott. "Hogy lehettél ilyen felelőtlen? Az életedet teszed tönkre!". Az életem ez a szakasza megvallásom szerint most a legrosszabb, mégis úgy érzem, hogy boldog vagyok. Eszembe sem jutna, hogy elvetessem a bennem növekvő csöppséget, még ha az életemet is teszem tönkre ezzel.

- Megbékél hidd el. Csak fel kell fognia, hogy mi történt. - nyugtatgatott Liam.

- Tudom. Még nekem is fel kell fognom, hogy mibe csöppentem bele. Viszont elkezdek állást keresni, nem akarok a nyakadon lógni. - vetetettem rá egy mosolyt.

- Mondtam, hogy addig maradsz ameddig akarsz, ha csak nem zavar, hogy néha a fiúk átjönnek. És amúgy is jobban örülnék neki, ha maradnál így segíteni tudnék majd a kicsi gondozásában. 

- Köszönöm, hogy vagy nekem Liam! - kezdett el könnyezni a szemem, majd átöleltem.

Fel sem fogtam, hogy két év távollét után semmit, de semmit sem változott. Még mindig mellettem áll bármi baj van és segít. Azt hittem, hogy leakar majd beszélni arról, hogy megtartsam a kicsit, de nem. 

- Ma átjönnek este a fiúk, ha nem gond. Elmegyünk valamerre. Van kedved hozzá? - mosolygott rám a világ legjobb bátyja. 

- Persze! Úgy sem volt alkalmam még normálisan megismerni őket. - kacsintottam rá.

Miután befejeztük a beszélgetést Liam elment itthonról, mivel interjúra kellett mennie, addig én kaptam az alkalmon és állást néztem. Egy modellügynökséget találtam és egy tánciskolát. Útnak is indultam, hogy megnézzem őket, de előtte egy cetlit írtam Liamnek, hogy ne aggódjon. Első utam a tánciskolához vezetett. Taxiba szálltam majd kirakott egy kis épület előtt. Bementem majd zajokat hallottam, éppen órát tartottak amikor bekopogtam a terembe. Beinvitáltak, majd elmondtam, hogy miért jöttem. Egy kedves fiatal lány fogadott. Megvártam az óra végét, majd elmondtam, hogy mik a szándékaim és miért jöttem. A lány neve, amint már megtudtam Lexi volt. Elragadó volt tengerkék szeme és a kisugárzása is. Egy kis bemutató után felvett engem, mivel jónak minősültem. Elmeséltem neki, hogy csak egy kis ideig tudok táncolni a baba miatt, de utána felújult erővel fogok munkába látni. Lexi nagyon megértő volt, úgy éreztem már most jó barátnők leszünk. Lexi elkísért a modellügynökséghez mivel az egyik ismerőse ott dolgozik. Bemutatkoztam majd levették a méreteimet kérdezősködtek, hogy eddig hol dolgoztam és mik a terveim. A babavárás épp kapóra jött a főnököm szerint, mivel, ha már nagyobb lesz a hasam jó leszek mamaruhák reklámozására. Csupán 2 óra beszélgetés és intézkedés után Lexivel telefonszámot cseréltünk majd útnak indultunk haza. Mivel a modellügynökség és a tánciskola is közel volt Liam lakásához 20 perc alatt otthon is voltam. Liam még mindig nem volt otthon a kis cetlim pedig még mindig változatlanul ott pihent a konyhapulton. Bekapcsoltam a konyhában lévő tévét, majd eldöntöttem, hogy összedobok valami vacsit mire jönnek a fiúk. Amikor már kész lettem nem tudtam, hogy mit csináljak, leültem a tv elé és csak kapcsolgattam a csatornákat. Sehol semmi érdekes nem ment. Épp kiakartam kapcsolni, amikor arra lettem figyelmes, hogy nyílik az ajtó. Liamék léptek be rajta. Azaz Liam, Harry, Loui, Zayn és Niall. Felálltam megigazítottam a ruhámat, majd odamentem eléjük.

- Sziasztok fiúk! - köszöntöttem őket széles mosollyal, majd 1-1 puszit nyomtam az arcukra.

- Szia Emily! - köszöntek vissza.

- Ne haragudj, hogy ilyen későn jöttünk, csak elhúzódtak a dolgok. - nézett bociszemekkel Liam majd átölelt.

- Semmi baj, elütöttem az időt. Főztem vacsit éssss... - húztam el. - kaptam állást. - büszkélkedtem.

- Emily... ezt megbeszéltük! Most pihenned kell tudod jól...nem tesz jót a... - hallgatott el.

- Minek nem tesz jót? - lépett oda hozzánk mosolyogva a göndör hajú fiú.

- A babámnak. - hajtottam le a fejemet. - De Liam nem akaszkodhatok rád. És amúgy is... a modellügynökségnél a főnököm azt mondta, hogy kapóra is jön, a táncot, meg addig csinálom ameddig bírom és nem ártalmas. Megismerkedtem egy kedves lánnyal Lexivel, megértő és nem hajtana agyon. - győzködtem.

- Jó... a te döntésed, végül is már felnőtt vagy. De ígérd meg, hogy magadra költöd azt a pénzt. - ölelt át.

- Rendben! - nyomtam egy puszit az arcára. 

Leültünk vacsorázni, majd, amikor végeztünk a kanapéra ülve elkezdődött a faggatózás.

- És...mikorra várható a kis répácska? - érdeklődött Louis.

- Jaj, Loui neked mindig a répán jár az eszed? - lökte meg Harry.

- Hát, 6-7 hónap múlva már jelen lesz. - mosolyogtam el a dolgot.

- Fiú vagy kislány? - folytatta Zayn

- Még nem lehet tudni, de még nem is akarom, legyen csak meglepetés. - válaszoltam.

- Az apja hol van? - kérdezte Harry.

- Hát... az a helyzet, hogy New Yorkban, boldogan él egy lánnyal. Azt sem tudja, hogy állapotos vagyok és gyerekünk lesz, és nem is akarom, hogy megtudja. - tördeltem a kezemet.

- Gondolom nem betervezett babáról beszélünk. - tette fel újabb kérdését.

- Nem, dehogy is. Még fiatal lennék egy betervezett gyerekhez. Véletlen műve az egész, amit nem akarok elvenni magamtól. Peter mielőtt eljöttem...szóval...- nem tudtam, hogy fogalmazzam meg azt, hogy megcsalt és nem is nagyon akartam róla beszélni inkább hallgattam volna az egészről.

- Megcsalta. - bökte ki Liam.

A szobában kínos csend kerekedett éreztem, hogy mindenki ledöbbent és meglepődött attól, amit Liam mondott. Nem bírtam tovább, így megtörtem a csendet.

- Jobb lesz nélküle. Már amúgy is kezdtünk elhidegülni. Nem akarnám, hogy  a kicsi miatt maradjon csak velem. - nyomtam egy erőltetett mosolyt. 

Észrevettem, hogy a velem szemben ülő göndör hajú fiú elindul felém majd mellém ül. Átölelt és magához szorított.

- Majd mi segítünk átvészelni! - súgta a fülembe. 

- Mindenben segítünk majd. - folytatta Niall.

- Jaj srácok, annyira aranyosak vagytok! - kezdett el könnyezni a szemem. 

Lábamat Liam ölébe tettem míg testem Harrynek nekidőlve pihent. Hajamat simogatta miközben éreztem finom illatát és a szíve dobogását. Azon kaptam magamat, hogy egyre csak csukódik le a szemem, majd reggel a szobámba ébredtem. Gyorsan felöltöztem, majd bekaptam egy szendvicset reggelire és elindultam a tánciskola felé. Hónapok teltek el így, hogy a tánciskolába jártam, igaz mostanság már csak nézem a produkciót mivel a hasam és a dokim sem engedi, hogy megerőltessem magamat. Anyu már megbékélt, jövőhéten utazik ide hozzánk, aminek nagyon örülök én is és Liam is. A fiúk minden nap meglátogatnak és ellátnak mindenféle finomsággal. Lexivel szinte minden nap órákat töltünk együtt, vásárolunk beszélgetünk, egyszerűen fantasztikus milyen jóba lettünk. Már csak napjaim vannak hátra a kicsi érkezéséig és amint már kiderült egy kislányt hordok a szívem alatt, akinek előreláthatólag Isabella lesz a neve.

*1 hét elteltével*

Anyu ma érkezik meg. Egyedül vagyok itthon a fiúkkal, mivel Liam a repülőtérre ment ki anyuért. A fiúk eszméletlen rendesek. Elviselhetetlen vagyok már magamnak,nem hogy még nekik. Folyamatosan lesik a kívánságomat, főleg Harry. Ő viseli a legjobban gondomat Liam után. Fél órája kezdtünk el nézni egy filmet, aminek címe Apa ég. szinte már mindannyian sírunk a röhögéstől Eszméletlen mennyi hülyeséget tudnak az emberek kitalálni. A filmnézést az ajtó nyitódása zavarta meg. Mindannyian odapillantottunk az ajtóra, majd láttuk, hogy Liam és anya lép be rajta. Felálltam majd odaléptem hozzá.

- Szia anya! - öleltem meg sírva.

- Szia kicsim! - dobta el a csomagjait.

- Annyira hiányoztál!- öleltem meg még szorosabban. 

- Te is nekem édesem! Te is nekem! - ismételte meg magát.

Liam megmutatta anyunak a szobáját, majd segített bevinni a cuccokat. Leültek hozzánk a kanapéra, majd elkezdtünk beszélgetni. Már vagy 1 órája lehetett, hogy beszélgettünk, amikor észrevettem valamit. Felálltam, majd felkiáltottam.

- Liam hozd a kocsit gyorsan!